4.fejezet

itt a fejezet!bocsi hogy sokáig nem volt de most itt van:)



/Demetri szemszöge/



Sophia a mellkasomon pihentette fejét.Nagyon félt.És Alec....őt még 800 évem alatt nem láttam ilyen mérgesnek.Bár lehet , hogy volt már ilyen dühös , mivel ő idősebb mint én.Haragudott a hugára , haragudott Aro-ra és a többi vezetőre , de leginkább magára , hogy , hogy is hihette azt , hogy egy Volturi-nak lehet normális élete.Na meg persze azért is mert bajba sodortuk a lányokat.
Ekkor Felix jelent meg mosolyogva.
-Srácok , jó hírem  van!-lelkesedett.
-Ha nem kapcsolódik ,ahhoz , hogy kiengedsz minket akkor nem hat meg!-morgott Alec.
-Fején találtad a szöget!Szabadok vagytok mint a madárkák!-nyitotta ki az ajtót.
-De hogy?Miért?-mosolyodott el Sophi.
-Egy lány jelentkezett , aki itt marad helyettetek Tehát van egy védőangyalotok!És tényleg lenyűgözően szép lány!-bólogatott.
-Hogy hívják?-kérdezte kétségbeesetten Alec.
-Sirena...vagy Saraphina.Igen Saraphiná-nak hívják a lányt!-bólogatott még mindig.Hatalmas csend lett , majd hirtelen Sophia keserves zokogásba kezdett.Magamhoz öleltem és vártam , hogy megnyugodjon.
-Miért ki ez a lány?-nézett értetlenül Felix.Nos igen ő előbb kérdezett minthogy gondolkodott volna.
-A hugom.-suttogta szerelmem.
-Mármint olyan mintha a huga lenne.Igazából a legjobb barátnője.-magyaráztam a helyzetet.
-Nem!Ő a hugom!Szó szerint!


/Sara szemszöge/


Az egyetlen megoldás , hogy elengedjék Sophi-ékat az az volt , hogyha maradok helyettük.Így hát most az új szobámban fekszem az ágyon.

/Demetri szemszöge/


-Tehát ez úgy kezdődött-mesélte szipogva immár Felix szobájában ülve-hogy az apám beleszeretett Sara édesanyjába és....hát egy évre rá megszületett Sara.Az apja nem tudta , hogy a baba nem tőle van , de Sara anyja tudta , hogy apám a gyerek apja.Ezt később megtudta Sara apja , de cseppet sem törődött vele és saját lánya ként nevelte fel Sara-t .Nagyon szerette még úgy is , hogy tudta nem ő a valódi apja.Aztán az anyám is megtudta , de ő sem törődött apa ...botlásával.És még így is nagyon jó barátok maradtak a családjaink és így mi is.-mesélte kedvesem kis mosollyal az arcán.
-Ide tudod , hozni?-fordult Alec Felix-hez.
-Talán.Megpróbálhatom.-mondta majd kiment a szobából.

/Sara szemszöge/


Éppen ki akartam menni a szobámból amikor Felix-be ütköztem.Szó szerint.
-Szia!-köszöntem neki egy erőltetett mosoly kíséretében.
-Szia!Figyelj tudom , hogy most azt hiszed én vagyok a rossz fiú aki börtönbe zárta Dem-éket ,de ők az én barátaim is.És neked sem akarok rosszat mert elég rendes csaj lehetsz ha vállalod a Volturi-t csak azért , hogy ők szabadok legyenek.Még a palotában vannak , és szeretnének veled beszélni.-hittem neki.Elhittem , hogy nem akar rosszat sem nekem sem a családomnak.
-Neked nem lesz ebből bajod?-kérdeztem végül.
-Nem tudom.-vallotta be.
-Akkor inkább írok nekik levelet.-jelentettem ki a szobámba visszahátrálva.Ő bejött és becsukta az ajtót.
Elővettem egy papírt és egy borítékot.Mikor megírtam , becsúsztattam a papírt a borítékba , és odaadtam Felix-nek aki egy belső zsebbe rejtette és kiment a szobámból.

/Alec szemszöge/


Felix egyedül tért vissza majd kabátja alól egy borítékot vett ki.
-Nem akart jönni mert félt ,hogy bajba sodor.-mondta miközben a borítékot Sophi-nak adta.Amikor végig futotta szemével a levelet ismét sírni kezdett.Demetri átadta nekem a levelet amiben ez állt:
"Sophia , Alec , Demetri!
Nagyon örülök , hogy megismerhettelek titeket.Remélem még fogunk találkozni.Sophi amikor hazaérsz az ajtónál találsz egy kis táskát.Remélem örülni fogsz annak ami benne van.Demetri vigyázz Sophi-ra , és ne hagyd , hogy bármi hülyeséget csináljon.Ja és ha megbántod , esküszöm kitekerem a nyakad!-itt muszáj volt mosolyognom-Alec , köszönöm , hogy rád bízhattam a múltam titkát , és , hogy azzal , hogy elmondhattam neked levetted a szívemről ezt a hatalmas súlyt.Kérlek vigyázz rájuk , helyettem is.Éljetek nagyon boldogan.Még biztos , hogy találkozunk!  
 Sara Night"
-Most már mennetek kell!Jane bármikor betoppanhat!-suttogta Felix.Demetri bólintott majd kiugrott az ablakon.Sophi követte.
-Felix kérlek , segíts túlélni Sarah-nak az itt töltött időt.Egyedül nem bírná ki.Amint kitaláltunk valamit kivisszük innen.-ő bólintott.
-Ha eljösztök érte én is veletek akarok menni.-nézett rám  , és tudtam , hogy komolyan gondolja.
-Ez természetes!-bólintottam , majd követtem Deméket.


Most ennyi lett volna!:Dremélem tetszett mindenkinek!:D