Szünet!

Üdv mindenkinek!Nos mint azt a címből is láthatjátok ez a blog szüneteltetve lesz.Sajnálom de egyszerűen semmi ihletem.AZONBAN! ha megjön az ihlet azonnal lesz új fejezet de addig ez van!:(
Nagyon sajnálom!!


millió puszi:


Natalie

Életjel!!

Tudom ,tudom,tudom!!!És NAGYON ,NAGYON sajnálom , hogy eltűntem de nem igazán jeleskedtem tanulás terén ezért keveset kerültem géphez.://:(NAGYON keveset.
Próbálom hamar hozni az új fejezetet.Csak mint mondtam nem nagyon van rá időm mivel még nyelv vizsgára is készülnöm kell külön tanárnál.De mindjárt itt a nyár és akkor elég sok frisst fogok hozni:))IGÉREM!!és a többi blogomra is:)
 millió puszi minden olvasómnak:)


Natalie

7.fejezet

itt a friss!:Dremélem tetszeni fog!



/Sophie szemszöge/

Már egy jó ideje békében éljük az életünket.Nem mentünk vissza Winniepeg-be , de Carlisle vendégszeretetét sem akartuk kihasználni , így vettünk mi is egy házat(vagy inkább palotát ahogy Sara mondaná) a Forks-ot körülölelő erdő egyik eldugott pontjában.Igaz , hogy majd' az egészet újjá kellett építeni de megérte.Viszont egyre feszültebb és feszültebb lettem.Tudtam , hogy Demetri már tovább szeretne lépni a kapcsolatunkkal ,és párszor meg is próbált kezdeményezni de mindig elutasítottam ami után bocsánatot kért és megmondta , hogy nem akart bántani.Még ember koromban sem féltem a szextől de most valahogy ..bepánikoltam.És az a legrosszabb , hogy fogalmam sincs miért.Végül én magam elégeltem meg gyávaságomat.Bekopogtam Sara-ékhoz.Drága hugom nyitott ajtót.

-Segíthetek valamiben?

-Igen!Létszíves gyere el velem vásárolni!Ígérem nem fogom rád zúdítani ezer bolt tartalmát csupán egy-két boltba akarok menni.

-Rendben,menjünk.A fiúk úgyis elmentek vadászni , csak írjunk nekik egy üzenetet , hogy ne aggódjanak miattunk.-javasolta.

-Természetesen.-bólintottam komolyan

Az ő Lamborgini-ével mentünk.
Mikor beléptünk a plázába felém fordult.

-Szóval , mit akarsz venni?

-Menjünk a fehérnemű boltba.-sóhajtottam fel és ha ember lettem volna biztos , hogy elpirulok.Sara először értetlenül nézett rám majd hirtelen felismerés futott át az arcán.

-Ti még mindig nem...?

-Nem , de most menjünk!-ragadtam meg karját és behúztam a legközelebbi boltba.

Mikor hazaértünk még mindig nem volt sehol senki.

-És mit akarsz csinálni?Sztriptízt lejtesz neki vagy mi?-kérdezte mosolyogva Sara.Végre visszatért az a Sara aki emberkorában volt.Azaz életvidám ,tréfálkozós hugicám.

-Igen , pont arra gondoltam.- mosolyogtam rá  , mire belőle kitört a nevetés.

-Ez volt életed legjobb vicce!-jelentette ki még mindig nevetve , de mikor meglátta , hogy még mindig ugyanúgy a földet fixírozva állok ott lehervadt az arcáról a mosoly.-Ezt most komolyan mondod?

- Igen a legkomolyabban.Szegényt folyton elutasítottam most kapnia kell egy kis pluszt.És kérlek ne vizslasd ilyen meglepett képpel az arcomat oké?- kértem kicsit morcosan.

-Rendben te tudod.De  tudd,hogy büszke vagyok rád...mármint arra , hogy ilyen eltökélt vagy.A másik meg...kitudja?Lehet megtalálod álmaid hivatását.-nevetett ismét mire felkaptam a kanapéról egy párnát és hozzávágtam,de ő csak tovább nevetett.

Már besötétedett,és gondoltam nemsokára a fiúk is itthon lesznek.Kikerestem egy alkalomhoz megfelelő számot és beraktam a CD lejátszóba , majd a távirányítót a fürdőbe vittem magammal.Felvettem a falatnyi ruhát  ,kevés sminket tettem magamra és már úgy éreztem készen vagyok.Szőke hajam dús loknikba hullott hátamra.Azt szeretem még ebben a házban , hogy minden szoba hangszigetelt.Ez most előnyömre válhat.Hallottam , hogy nyitódik majd csukódik az ajtó.
-Sophie itt vagy?-hallottam meg kedvesem hangját.Hallottam ahogy az ágyra ülés talán még kezébe is temette arcát miközben sóhajtott egyet.

Megnyomtam a lejátszás gombot mire lágy mégis alkalomhoz illő zene harsant fel.Kinyitottam a fürdőszoba ajtót villámgyorsan az ajtóhoz szaladtam  bekulcsoltam majd vissza a fürdőszoba ajtóba.Szerencsére Demetri csak most nézett fel ,és annyira meglepődhetett , hogy még levegőt se vett.Szemei feketék lettek , akár az ónix.Lassan huncutul mosolyogva indultam el felé és a zene ritmusára mozgattam a csípőmet , kezeimmel pedig a testemet simogattam izgatóan. Mikor elé értem egyik kezemmel a hajamba túrtam a másikkal csábosan végigsimítottam mellkasomon.Minden félelmem elszállt.Huncutul rámosolyogtam majd az ölébe ültem , s kétoldalt lábszáramon támaszkodtam.Demetri még csak akkor eszmélt fel.

-Mit csinálsz?-kérdezte suttogva, s fekete szemei az arcomra szegezte.

-Törlesztem a számlám.-nevettem el magamat miközben a hátamon lévő fűzőt bontogattam. Jólesően felsóhajtottam  mivel Demetri a fenekemre rakta a kezét és gyengén megmarkolta.Mikor kibontottam a fűzőt a szoba másik végébe dobtam.Egy szál bugyiban és harisnyában ültem ölében.Lerúgtam a cípőmet és Dem is így tett.Mellkasára tettem a kezemet és hátradöntöttem az ágyon.Majd mézédes ajkát kezdtem egyre vadabbul csókolni.

-Teljesen biztos vagy abban amit most tenni készülünk?-kérdezte rekedt hangon-Most még meg tudok állni , de utána már kétséges.

-Szerinted felvettem volna egy ilyen szerelést ha nem lennék benne teljesen biztos?-kérdeztem mosolyogva.Ő is mosolygott majd lecsapott ajkamira.Fordított a helyzetünkön így ő került felülre , én pedig lábaimmal körülfontam derekát.Kioldotta a harisnyakötőmet és leheletfinoman lehúzta egyik lábamról a vékony anyagot.A harisnya útját ajkaival kísérte.Éreztem tagadhatatlan vágyát  nekifeszülni eddig érintetlen pontomhoz.

Letéptem róla az ingét majd  a nadrágját is. Ajkai elvándoroltak ajkaimtól egészen le a melleimig. Az egyiket lágyan masszírozta míg a másikat apró csókokkal hintette. Hangosan nyögdécseltem és hátát simogattam,néha a körmömmel is végigszántottam rajta.

Nem vettem észre mikor került le rólam az alsóneműm is , csupán akkor eszméltem fel mikor Dem keze hozzám ért és végigsimított  nőiességemen. Úgy éreztem a testem lángokban ég , és mikor újból és újból hozzám ér a lángok egyre magasabbra és magasabbra csapnak.

Már mind a ketten meztelenek voltunk és egymás ajkát faltuk. Erősebben szorítottam magamhoz derekát cselekvésre késztetve őt.

Ő megragadta a derekam és feljebb emelte ,így elmerült bennem mire egy hangos ,kéjes sóhaj volt a válaszom. Lassú tempóban kezdet mozogni , majd egyre gyorsabb ütemet diktált. Mikor elértem a csúcsot , hangosan sikítottam a nevét , Demetri száját pedig állatias morgás hagyta el , majd felnyögött ő is.

Percekig csak feküdtünk egymáson és levegőért kapkodtunk ,annak ellenére , hogy semmi szükségünk nem volt rá. Demetri felnézett rám , szemei újra arany barnává váltak. Egy szenvedélyes csókot adott ajkaimra majd legördült rólam és a mellkasára vont.

-Életemben nem volt olyan szép éjszakám mint a mai.- suttogtam mosolyogva.

-Ezt én is elmondhatom.-simogatta meg az arcomat,majd egy puszit nyomott az orromra.

Másnap reggel Sara-val elmentünk vadászni , ahol rendesen kifaggatott.Nem részleteztem túlzottan , de ő így is megértette , hogy csodálatos éjszakám volt.

komikat kérek!!:D

6.fejezet

nagyon nagyon NAGYON!!! sajnálom ezt a sok kimaradást:( De most itt a friss!! :D(BÁR KICSIT RÖVIDKE)
kérlek írjatok komikat!!


/Sophie szemszöge/


-Mi ez a nagy zsivaj lent?-kérdeztem Demetri-t.
-Megnézzem?-kérdezte szinte suttogva.
-Megtennéd?Nincs erőm felkelni.
-Persze mindjárt jövök.-állt fel mellőlem.Én a fejemre húztam a párnát ,plusz még rá a takarót.
Pár perc múlva valaki belépett az ajtón és megállt az ággyal szemben.
-Ébresztő te kis semmirekellő!Már délután két óra is elmúlt , úgyhogy told ki a formás kis valagod az ágyból kis anyám!-rögtön felismertem a hangját és úgy ugrottam ki az ágyból mintha kilőttek volna.A nyakába ugrottam és szorosan magamhoz öleltem.
-Te...itt vagy!Tényleg itt vagy!-suttogtam,majd eltoltam magamtól-De hogy?
-Az most nem számít!-rázta meg a fejét.
-De ugye...nem jönnek érted?
-De nagyon valószínű.De akkor ..megteszem amit kell.-hajtotta le a fejét-ne fájjon emiatt a fejed nővérkém.-mosolygott rám- Felix elmondta.
-Ennek örülök.-mosolyogtam vissza-És milyen volt?-kérdeztem óvatosan.Vörös szemét rám szegezte.
-Erről nem akarok beszélni.
-Bocsánat.
-Semmi baj.-lett lágyabb a hangja-Csak rengeteg szörnyűség folyik abban a romhalmazban.
-Elhiszem.
-Figyelj , elmehetnék zuhanyozni?Meg utána adnál valami ruhát kérlek?Nagyon poros lettem az úttól.
-Persze menj csak.Az ágyra készítem a ruhádat.
-És utána elmennék vadászni.
-Oké.-majd kuncogtam-Ez vicces , Alec is éppen oda indult.Szóljak neki , hogy várjon meg?
-Megtennéd?
-Persze.-mosolyogtam rá.
-Köszi.Na akkor megyek is.-sóhajtott majd benyitott a fürdőszobába.



/Sara szemszöge/


Már a harmadik állattal végeztem amikor észrevettem , hogy Alec engem néz.
Felálltam és letöröltem a számról a vért.
-Valami baj van?-kérdeztem szememmel arcát pásztázva.
-Nem csak...nem tudom ...,hogy mondjam el.-sóhajtott.
-Mit?-biccentettem oldalra a fejemet.Nagy levegőt vett.
-Hogy te jelentesz nekem mindent.-kis szünetet tartott majd folytatta-Hogy jobban szeretlek bárki másnál.Hogy az életemet adnám érted.Hogy az elmúlt 5  évben majd bele őrültem abba , hogy nem tudtam mi van veled.
Letaglóztak ezek a mondatok.
-Egyáltalán nem várom el hogy kölcsönös érzéseket táplálj irántam , csak úgy gondoltam jobb ha tudod.-vonta meg a vállát.


/Alec szemszöge/


És ez volt az igazság .Nem kényszeríthetem , hogy így érezzen ő is irántam.Ő azonban továbbra is szótlanul állt ott és hitetlenkedve nézett rám.
Majd megszólalt lágy , simogató hangján.
-Nekem még sose mondtak ilyen szépeket.-suttogta.Olyan volt akár egy kislány.Merő tisztaság és ártatlanság-De ne hidd , hogy nem érzek ugyanígy irántad.